Üzleti élet felsőfokon
2024. Május 29. Szerda, Magdolna

Alzheimer-világnap: már készek az első terápiák, de a teher még mindig a családokon van

Világszerte 50 millióan, Magyarországon legalább 250 ezren élnek Alzheimer-kórral.

A megelőzésre és a korai felismerésre van szükség – mondta a szeptember 21-i Alzheimer-világnap kapcsán Erőss Loránd idegsebész. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója beszélt az új terápiákról és az intézetben folyó kutatásokról is.

Az időskori demencia azonban az egészségügyi és a szociális ellátás mellett különösen a hozzátartozókra ró jelentős terhet, így összességében itthon nagyjából egymillió ember mindennapjait érinti. A betegség azonban megelőzhető, vagy késleltethető.

A testmozgás, a megfelelő étkezés, a depresszió és a szociális izoláció megakadályozása jelentősen csökkentheti a demencia kialakulását.

Erőss Loránd idegsebész, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy a természetes öregedéssel megjelennek az intellektuális hanyatlás jelei, de az Alzheimer-kór inkább a 70 év fölötti korosztályban gyakori. A kezdeti tünetek a memóriát érintik és a tájékozódást, a rövid, de akár a hosszú távú memória is romlik, a szituációk felismerése nehezítetté válik, az asszociációs készség romlik. Idővel megjelennek a pszichiátriai tünetek, a hangulatzavarok. „Mindezt erősíti az időskori izoláció, az időskori depresszió, a mozgásszegény élet, de ide tartozik a gondozatlan magas vérnyomás, az is növeli a kognitív hanyatlás és a demencia valószínűségét” – tette hozzá.

Az idegsebész arról is beszámolt, hogy eddig elsősorban tüneti terápiákra készültek gyógyszerek, és 2021-ben jelent meg az első olyan biológiai terápia, amelyet már célzottan az amiloid eliminálására fejlesztettek ki, de ez sem gyógyítja a kórképet, csak lassítja a folyamatot és megfelelő életminőséget biztosít a betegnek. Erőss Loránd szerint ezek még első generációs szerek, de a továbbfejlesztésük várható a következő tíz évben.

Az Alzheimer-kórban szenvedők ápolása is gondot jelent, mert a szakember szerint az egészségügyben és a szociális ellátásban is ápolóhiány van, így a családokra hárul a legnagyobb teher. Mint fogalmazott, „az előrehaladott állapotban már nincs alkalmazható terápia, így a beteg kikerül az egészségügyből, és a szociális szféra mellett a családra marad az ellátás.”

Éppen ezért hozták létre az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézeten belül a neurokognitív kutatási központot, amely elsősorban a megelőzéssel és a korai felismeréssel foglalkozik. „Arra fókuszálunk, hogy különböző digitális eszközökkel felismerjük a korai jeleit egy ilyen kórképnek, és erősítsük a megelőzés szempontjait az életvitele során” – mondta Erőss Loránd, és hozzátette, a központ munkája során együttműködnek az ipar szereplőivel, startupokkal és kkv-kkal, a fejlesztésük pedig beépül a kutatásba.

Kóros fehérjék az agyvízben

A központ megalakulása óta számos fontos eredményt tudhat magáénak. Ezek egy része az Alzheimer-kór általános megismerését segíti, így a tudományos kutatások motorjául szolgálhat, egy része azonban a napi gyakorlatban is hasznosítható – olvasható a szervezet közleményében. A központ kiemelten fontos célja volt, hogy a bizonyos európai országokban már rutinszerűen használt agyvíz-elemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai sorába, amely által az érintett betegek majdnem 100 százalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak.

A Semmelweis Egyetemmel közösen bevezetett eljárással az Alzheimer-kórra jellegzetes patológia nagy biztonsággal ítélhető meg.

„A pontos diagnózis ebben a betegcsoportban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a mögöttes kórok kimutatása a megfelelő időben és dózisban beállított gyógyszeres terápiát alapvetően meghatározza” – ismerteti Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója.

A központ kutatói intenzíven dolgoznak annak megértésen, hogy az így megismert biológiai különbségek milyen mértékben használhatóak fel a betegség kimenetelének és rizikójának hosszú távú előrejelzésére.

Árulkodó mozgásmintázatok

A központ labordiagnosztikai repertoárjának fejlesztése mellett fontos előrelépések történtek a képalkotó és az automatizált, számítógép alapú biomarkerek kutatásában is. A mágneses rezonancia (MR) képalkotásra irányuló kutatások igazolták, hogy a térbeli tájékozódás rendszerének vizsgálatával a betegség korai felismerése segíthető. Ezen eredmények ösztönözték azokat a technológiai újításokat is, amelyek az agyi szerkezet és hálózatok automatizált elemzését is lehetővé teszik jelentős adatmennyiség mellett is. Jelenleg a centrum kutatói intenzíven vizsgálják, hogy melyek azok a gépi tanulási módszerek, amellyel a képalkotó diagnosztika hatékonysága jelentősen emelhető.

A lehető legkorábban

A neurokognitív betegségek leggyakoribb formájának számító Alzheimer-kórban világszerte körülbelül 50 millióan szenvednek. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az Alzheimer-betegek száma akár háromszorosára is emelkedhet, így a betegség egészségügyi és szociális kiadásai akár meghaladhatják a többi idegrendszeri kórkép terheit is. Az elmúlt három évben a betegség történetében először oki terápiát nyújtó, a betegség kialakulási esélyeit akár jelentős mértékben csökkentő készítmények is forgalomba kerültek, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy ezek alkalmazási területe a kór nagyon korai stádiuma lehet majd. Az Alzheimer-kór megelőzését vizsgáló kutatások szintén arra világítottak rá, hogy a prevenciós stratégiának a lehető legkorábbi betegség fázisban van kiemelt szerepe.

infostart.hu

További híreink