Üzleti élet felsőfokon
2024. Március 29. Péntek, Gedeon, Johanna

Drágább lehet a kollégiumi szobaár az önköltséges tanulóknak

Az összeg mellett az egyetem határozza meg azt is, milyen hallgatóknak biztosítanak kollégiumi szobákat.

Drágulhatnak a kollégiumi díjak, de ez nem egy frissen felvett, 18 éves hallgató számára fog megjelenni, ugyanis a kormányrendeletek egészen pontosan leírják, maximum mekkora összeget lehet elkérni egy állami költséges hallgatótól a kollégiumi férőhelyért – mondta az InfoRádiónak Budai Marcell, az Országos Hallgatói Önkormányzat sajtófőnöke.

A szobákat különböző kategóriákba osztja a törvény annak megfelelően, milyen komfortfokozatot biztosítanak. A legmagasabb komfortfokozat jelenleg maximum havonta 17.475 forintba kerül egy állami költségen tanuló hallgatónál. Az önköltséges hallgatók esetében ezt viszont nem szabályozza a törvény, tehát ott az egyetem meghatározhat magasabb összeget.

A kollégiumi árak várható növekedése két esetben fordulhat elő. Vagy azért, mert az önköltséges hallgatók esetében növeli meg a fizetendő összeget az egyetem, vagy pedig azért, mert eddig nem azt a maximális összeget kérte az adott komfortfokozaton belül a szobáért, amit egyébként a törvény megengedett volna.

„Tudomásunk szerint kevés ilyen eset van, tehát a legtöbbször

az egyetemek elkérik ezt a maximális összeget, ami 9320 és 17.475 forint között mozog”

– mondta Budai Marcell.

A magyarországi egyetemek három fő szempont alapján veszik fel a kollégistákat. A sajtófőnök kiemelte: itt az egyetemek nagy szabadságot kapnak, a törvény inkább egy keretet határoz meg. Az egyetem maga határozza meg a térítési és juttatási szabályzatában, pontosan mennyi ponttal, milyen hátterű hallgatókat vesz fel.

A legfontosabb szempont a hallgató a szociális háttere.

Budai Marcell szerint ebbe beletartozhat például a szülők keresete, az eltartottak száma a családban, milyen messziről kell utaznia a hallgatónak és milyen kiadásai vannak. Ezen túl figyelembe veszik a tanulmányi eredményt, ami egy elsőéves esetén az érettségi, felsőbb éves hallgatóknál pedig már az egyetemi tanulmányi eredmény. A felsőbb éveseknél figyelmembe veszik a közéleti tevékenységet is, tehát ha valaki diákszervezetben, hallgatói önkormányzatban vagy más egyetemi hallgatói szervezetben tevékenykedik. „Ha dolgozik azért, hogy az egyetem egy jó hely legyen, akkor ezt is figyelembe szokták venni, de messze a leghangsúlyosabb a szociális háttér” – mondta az Országos Hallgató Önkormányzat sajtófőnöke.

forrás- infostart.hu

További híreink