Üzleti élet felsőfokon
2024. Április 16. Kedd, Csongor

Elmondták a szakértők, hova tedd a pénzed idén

Kötvény vagy részvény?

Kötvényt vagy részvényt válasszunk? Ha részvényt, milyen szektorokat nézzünk? Ha kötvényt, állampapírt vagy esetleg valami mást? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ a szakértők a Portfolio és az MBH Prémium Vagyonkezelés Mesterfokon című rendezvényének panelbeszélgetésén.

Kötvény vagy részvény?

Pintér András szerint a kérdésre van egy egyszerű válasz is: egy jó portfólióban mindkettőnek helye van. Egy pozitív gazdasági környezetben egyértelmű, hogy a részvényeket kell előnyben részesíteni, az emelkedő inflációs és kamatkörnyezetben viszont a kötvények is egyre vonzóbbak lettek. Az amerikai piacon az látható, hogy kiegyenlített a kötvények és a részvények versenye. A kérdés azonban nem a következő 6-12 hónapban, hanem inkább 3-5 évben dőlhet el.  Al-Hilal István erre reagálva elmondta, hogy a tőzsdék vagy a gazdaságokkal előre szaladnak, vagy leszakadnak tőlük, de alapvetően hosszú távon a gazdaságokkal együtt haladnak. Az elmúlt időszakban inkább tavaly az utóbbit figyelhettük meg, idén pedig az előbbit. A kötvénypiac megítélése ellentmondásos, mivel az elmúlt évtizedekben a kötvénypiacokon gyakorlatilag nem láthattunk hozamokat, most viszont az egyes kötvényeknél növekvő hozamokat láthatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kötvényalapoknál is pontosan ugyanilyen lesz a teljesítmény. De az biztos, hogy továbbra is mindkét eszközosztály fontos.

Milyen régióból érdemes részvényeket vásárolni?

Al-Hilal István szerint ez nagyban függ a portfólió méretétől. Aki most kezd portfóliót építeni, annak alapvetően globális oldalról érdemes ezt megközelítenie például osztalékrészvényekkel, ezek jó belépőt jelentenek a részvények világába. Pintér András szerint mindenképpen helye van a részvényeknek a portfóliókban, sőt, néha a kitettséget érdemes növelni is például egy-egy részvényalappal. A részvényeken belül a szakértő inkább a közel-kelet-európai részvényeket részesítené elsősorban, mivel itt jelenleg olcsóbbak a papírok, mint például az amerikai piacon.

Tartsunk inkább állampapírt? Miért ne kötvényalapot?

Pintér András elmondta, hogy az állampapír nem tud 5-10 éves időtávon reálhozamot hozni, viszont arra jó, hogy a pénzünk értékét rövid távon megőrizze, erre még a következő egy-másfél évben képes lesz. Egy kötvényalapnak ezzel szemben rövid távon is igen magas árfolyamingadozása van, így hozamot és veszteséget is el lehet vele érni.

Azaz mindkettőnek más funkciója van: az egyiknek az értékmegőrzés, a másiknak a lehetséges hozam elérése.

Al-Hilal István szerint egy privátbanki ügyfél vagyonának legalább 50%-a devizában kell, hogy legyen. Kötvényoldalon a szakértő úgy gondolja, hogy érdemesebb kockázatosabb eszközök felé fordulni. Pintér András, az MBH Alapkezelő befektetési vezetője elmondta, hogy attól még, hogy egy eszközt forintban veszünk meg, nem ússzuk meg a devizaárfolyam-kockázatot. Ezért egy befektetési döntés meghozatalakor a mögöttes devizakockázatot is érdemes figyelembe venni.

Milyen a forint jövője?

Az elmúlt években a trend világos volt: a forint folyamatosan gyengült a többi devizával szemben. Az MNB erre kamatemeléssel reagált, ami valamennyire meg tudta fogni a zuhanást. A forint most relatíve stabil, Pintér András szerint a következő időszakban ez a stabilitás meg is marad. Az infláció csökkenésével a kamatszintek csökkenni fognak, ilyenkor a portfólióban lehet növelni a devizakitettséget, de egyelőre rövid távon forintos eszközöket érdemes választani. Al-Hilal István szerint a jövőben a kamatcsökkentés fogja eldönteni az euró-forint árfolyamot, ugyanis az egyszámjegyű kamatok eljövetelével akár meg is törhet a forint stabilitása.

Milyen változást hoz a kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése?

Szadai András ismertette a szabályok változását: ha egy amerikai részvényből osztalékot kapunk, idén még Amerikában szinte biztosan legfeljebb csak 5%-os forrásadót vonnak majd le, ami a magyar jövedelemadó kötelezettségbe beszámítható, így összességében 15%-os adóteher merül fel. 2024. január elsejétől viszont Amerikában várhatóan minimum 30%-os forrásadót vonnak majd, amelyre még itthon 5%-os adóteher hárul. A következő időszakban több dolgot is lehet tenni:

  • egyrészt ki lehet vonulni az amerikai részvénypiacról még december 31. előtt,
  • másrészt olyan országba vihetjük a befektetéseinket, amelyekkel Magyarországnak van kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Kérdésre válaszolva a szakértő azt is elmondta, hogy bizonyos befektetési alapoknál (pl. ETF) is változást hozhat az egyezmény megszűnése, azonban ezeknél, mint minden esetben azt kell megnézni, hogy az adott értékpapírt hol jegyzik. Ha nem Amerikában, hanem például Frankfurtban, akkor ez lehetőséget teremt arra, hogy közvetetten befektessünk amerikai részvényekbe úgy, hogy közben nem fizetünk duplán adót.

portfolio.hu

További híreink