Üzleti élet felsőfokon
2024. November 06. Szerda, Lénárd

Ezért történhet egyre több erőszakos tragédia a magyar iskolákban

Egy erőszakos cselekménynek általában vannak előjelei.

Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban történnek érőszakos támadások az iskolákban, a diákok között. Áprilisban szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos kislány a bőnyi általános iskolában, májusban életveszélyesen összevertek egy 10 éves fiút, egy fiatal pedig mészárlásra készült. Reményiné Csekeő Borbálával, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány egyik pszichológusával beszélgettünk a témáról.

Áprilisban az egész országot megrázta a hír, amikor a Bőnyi Általános iskolában a reggeli órákban, a hatodikosok osztálytermében az egyik kislány táskájából előkerült egy kés, amivel szívtájékon szúrt egy másik gyereket. Később a Blikk kiderítette, hogy a késelő kislány nagyon labilis volt és hónapok óta fenyegetőzött, de azt az iskolában nem vették komolyan. Azóta egyre több hasonlóan súlyos eset történt Magyarországon.

„A Kék Vonal lelki segélyszolgálatában is azt tapasztaljuk és ezt a statisztikáink is igazolják, hogy egyértelműen emelkednek az agresszív késztetések a tizenévesek körében. A legelkeserítőbben emelkedő kategória az öndestrukció, önsértés, de megnőtt a kifelé menő agresszív késztetések miatt segítséget kérők száma is, ami szorosan összefügg azzal, hogy az elmúlt években a legtöbb megkeresést valamilyen szorongás vagy félelem miatt kapjuk” – mondta Reményiné Csekeő Borbála.

A pszichológus hozzátette, hogy azok a fiatalok, akik nem érzik magukat érzelmileg biztonságban vagy akiknek a mentális egészsége megbillen gyakran a negatív érzéseiket és frusztrációikat adják ki a fizikai erőszakkal, különösen ha nem tudják, nem tanulták meg ezeket az érzéseket verbalizálni.

Ezek az agresszív tettek gyakran nem azok ellen irányulnak, akik miatt a düh eluralkodott , hanem ártatlanok kerülnek veszélyes helyzetekbe. Borbála szerint ez ezért lehet, mert a gyerekek frusztrációit gyakran felnőttek okozzák: sokszor a család, a bántalmazó vagy nem megfelelően gondoskodó szülő, vagy a pedagógus, az, akivel szemben vélt vagy valós sérelmei lehetnek egy iskolásnak. Bár arra is van példa, hogy egy tanárra támad a diákja, jellemzően a felnőttek irányába nem mernek agresszívan viselkedni a gyerekek. Az agresszív késztetéseikkel gyakran találnak a kortárs közösségben olyat, akit hirtelen felindulásból megtámadhatnak vagy akár bullying áldozatává tehetnek.

„Azt gondolom és a kutatások is ezt bizonyítják, hogy a prevenció akkor lesz hatásos, ha az egész közösséggel foglalkozik” – tette hozzá a pszichológus.

Egy erőszakos cselekménynek általában vannak előjelei. Borbála megjegyezte, hogy ha egy gyermeknek látványosan megváltozik a viselkedése – nem feltétlenül agresszív irányba, lehet, hogy visszahúzódóbb, magányosabb lesz – az „mindenféleképpen egy felkiáltójel, hogy az a gyerek nincs jól és segítségre van szüksége.” Előfordul, hogy a diákok emelik a tétet és konkrétan el is mondják, milyen erőszakos tettre készülnek. Ez történt a bőnyi késelésnél és a Sajókazai Általános Iskolában is. Előbbi kislány hallálistát készített, míg az utóbbi fiatal az interneten beszélt arról, hogy mészárlásra készül.

„Ha a szülői ezt észreveszi, akkor ideális esetben azonnal időpontot kér minimum a helyileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál. Viszont azt is tudjuk, hogy nagyon korlátozott ezeken a helyeken a kapacitás terápiás segítségre, de ilyen erős tünetek esetén azt ajánlanám, hogy mindenképpen keressen egy pszichológust vagy még inkább gyerekpszichiátert. Sajnos a Kék Vonal munkatásai is tapasztalják, hogy hónapos várólisták vannak, így nagyon nehéz helyzetben van még a legfelelősebb szülő vagy pedagógus is, ha segítséget keres, de ezért még inkább fontos időben megtenni ezt a lépést” – mondta Borbála, aki szerint már önmagában jó egy gyermeknek, ha látja, hogy elindult egy folyamat a segítség érdekében.

Ezek a tünetek és előjelek sokszor a diákok között terjednek és nem jutnak el egy felnőtthöz. Borbála szerint gyakori tizenéves korban, hogy már nem a felnőtteknek jelzik a gyereke a problémát, hanem a kortársaiknak, ezért fontosak a kortárs segítő programok. A jól felépített program nem a fiatalokra hárítja a felelősséget, hanem megtanítja azon jelek és történések felismerésére őket, amikor saját maguktól nem várhatják el, hogy megoldják egymás között a helyzetet, amikor muszáj bevonni egy felnőttet.

„Nagyon fontos, hogy minden oktatási intézményben, gyerekotthonban, sportegyesületben, tehát minden gyermek közösségben legyen olyan felnőtt, akinek kimondottan és a gyerekek által ismerten az a feladata, hogy az ilyen helyzetekben segítse a kortársakat közösen gondolkodni a megoldáson” – jegyezte meg a pszichológus.

Bár az iskolának vége, hamarosan indulnak a nyári táborok. Borbálával arról is beszéltünk, hogy egy szülő vagy diák miként tud felkészülni egy esetleges erőszakos támadásra egy ilyen helyen. A pszichológus kiemelte, hogy áldozat bárkiből lehet, különösen egy idegen környezetben. Ezért szülőként fontos, hogy beszéljünk a gyermekkel és megtanítsuk: bármikor lehet olyan helyzet amiben nem érzi magát biztonságban, de ez nem az ő hibája vagy felelőssége.

„Azt gondolom, hogy a legfontosabb, amit egy szülő megtehet a gyereke biztonsága érdekében az, hogy a segítségkérésre bátorítja”– mondta Borbála.

A Blikk is megírta, hogy egy törvénymódosításnak köszönhetően megtilthatja az iskolai mobilozást a magyar kormány. Borbálát arról is kérdeztük, hogy ez milyen hatással lehet az iskolai erőszakra. A pszichológus megjegyezte, hogy a fiatalok nem fognak tudni egyből váltani és elszakadni a függőségtől, ezzel pedig feladata lesz a pedagógusoknak.

„Hosszútávon ez jót hozhat, de rövid távon arra számítok, hogy felhangosít rossz érzéseket és konfliktusokat” – zárta a beszélgetést a pszichológus.

blikk.hu

fotó: istock

További híreink