Így kellene elosztani a koronavírus-vakcinákat, hogy minél előbb véget érjen a pandémia

Egy friss kutatás a vakcinaeloszlás problémáit modellezéssel próbálta megoldani, 

és megállapította, mennyi oltóanyagot kellene kapniuk az alacsony jövedelmű országoknak ahhoz, hogy a lehető legtöbb embert meg lehessen védeni a koronavírus-fertőzés súlyos következményei ellen – írja a MedicalXPress. A Nature Human Behaviour szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a bűvös szám a 46: ekkora százalékát kéne a gazdag országok kezében lévő vakcinákat megosztani a szegényebb országokkal, hogy ezekben is szignifikáns védelem alakulhasson ki.

Röviddel azután, hogy a tudósok kifejlesztették a koronavírus-vakcinákat, világossá vált, hogy a magas jövedelmű országokban sokkal többen kapják majd meg az oltást, mint a gazdasági skála alsó határán lévő országok lakói. A szakadék a járvány során egyre szélesedett, mivel az Egyesült Államokban, Európában és más magas jövedelmű országokban élők emlékeztető oltásokat is kaptak, még úgy is, hogy a szegény országokban a legtöbb ember még az első dózishoz sem jutott hozzá. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez a helyzet egyik gazdasági kategóriában sem szolgálja az emberek érdekét, mert

ha az alacsony jövedelmű országokban nem oltják be az embereket, akkor a vírus tovább mutálódik, meghosszabbítva a járványt, és egyenes következménye a helyzetnek, hogy az alacsony jövedelmű országokban sokkal többen fognak meghalni.

Kínai kutatók most matematikát is alkalmaztak, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne a legjobban optimalizálni a vakcinaelosztást a rendelkezésre álló adatok alapján. Azt szerették volna tudni, hogy az összes legyártott oltóanyag hány százalékát kellene beadni az alacsonyabb jövedelmű országokban élőknek annak érdekében, hogy csökkenjen az új változatok megjelenésének kockázata, ugyanakkor a lehető legnagyobb védelmet biztosítsák a magas jövedelmű országokban élőknek. Számításaik szerint az optimális arány 46 százalék. Ha a magas jövedelmű országok az összes oltóanyag csaknem felét a világ alacsony jövedelmű országaiba küldenék, a többit pedig a magas kategóriájú országokban tartanák, az jelentősen visszaszorítaná az új variánsok kifejlődését és életek millióit mentené meg.

Ez természetesen áldozatot jelentene a magas jövedelmű országok részéről – ezekben sem lenne mindenki számára elegendő oltóanyag –, de ha a hosszú távú cél a vírus világra gyakorolt hatásának drasztikus csökkentése, a kutatók szerint ez a járható út hozzá.

A vakcinaelosztás egyenlőtlenségeit egyébként egyre több tanulmány tárgyalja, a Nature-ben például nemrég jelent meg egy esszé arról, hogy rövid idő alatt több mint tízmilliárd adag vakcinát adtak be január végéig – de tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a hozzáférés terén továbbra is súlyos egyenlőtlenségek vannak. Jelenleg az egész afrikai kontinensen az emberek mindössze 16%-a kapott akár egyetlen adag COVID-19 vakcinát is.

Forrás: 24.hu
Kép: Artur Widak / Nurphoto / Nurphoto Via AFP