Üzleti élet felsőfokon
2024. Március 29. Péntek, Gedeon, Johanna

Így tennék biztonságosabbá az online világot

Szigorúbb szabályok és előírások szerepelnek abban az új rendeletjavaslatban, amit tegnap fogadott el az Európai Parlament. A rendeletjavaslat az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani. A képviselők a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekintik tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia […]

Szigorúbb szabályok és előírások szerepelnek abban az új rendeletjavaslatban, amit tegnap fogadott el az Európai Parlament.

A rendeletjavaslat az illegális tartalmak eltávolítását, a tartalmak jobb moderálását és az algoritmusok felelős használatát hivatott biztosítani. A képviselők a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekintik tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével folytatandó egyeztetéseken.

A szavazást követően a parlamenti tárgyalóküldöttséget vezető Christel Schaldemose (S&D, Dánia) így nyilatkozott: „Ahogy a szavazatokból látszik, a képviselők és az európaiak a jövő kihívásainak megfelelő digitális rendeletet akarnak. Az e-kereskedelmi irányelv elfogadása óta sokminden megváltozott. Az online platformok egyre nagyobb szerephez jutottak mindennapi életünkben, ami rengeteg lehetőséget teremt, de kockázattal is jár. A mi feladatunk, hogy garantáljuk: ami a valós világban törvénytelen, az online is legyen az. Döntenünk kell a fogyasztók és polgárok érdekeit szem előtt tartó digitális szabályok megalkotásáról. Most megkezdjük a tárgyalásokat a tagállamokkal, és bízom benne, hogy hamarosan megszületik a végső jogszabály.”

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg egyértelműen. A rendeletjavaslat a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak „indokolatlan késedelem nélkül cselekedniük kell, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”. A képviselők erőteljesebb biztosítékokat építettek be a javaslatba annak érdekében, hogy a bejelentések feldolgozása ne legyen önkényes és diszkriminatív, illetve ne sértse az alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az online piacterekkel szemben az a képviselők elvárása, hogy az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elvet alkalmazva gondoskodjanak jobban a kereskedők nyomonkövethetőségéről, és ezáltal a fogyasztóknak online kínált termékek biztonságáról.

További kötelezettségek

Az online óriásplatformok esetében különösen nagy annak a kockázata, hogy az illegális és káros tartalmak futótűzszerűen elterjednek rajtuk, ezért további kötelezettségek terhelik majd őket. A káros (de nem feltétlenül jogellenes) tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el az úgynevezett „ajánlórendszerek” működése tekintetében. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai, értékelési stb. alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket.

A Parlament által javasolt rendelet mentesítené a mikro- és kisvállalkozásokat bizonyos kötelezettségek teljesítése alól. A célzott hirdetések kapcsán megszabnák, hogy az online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatások igénybevevői könnyen megalapozott döntést hozhassanak többek között arról, hogy adataikból hogyan tesznek szert mások anyagi haszonra. A hozzájárulás megtagadása nem lehet nehezebb és időigényesebb a felhasználó számára, mint a beleegyezés. Ha a felhasználó megtagadja vagy visszavonja a hozzájárulását, akkor számára más, „nyomon követés nélküli hirdetéseken alapuló opciókat” kell biztosítani az online platformhoz való hozzáféréshez.

A rendeletjavaslat szerint tilos lenne olyan targetálási vagy felerősítési technikákat alkalmazni, amelyek kiskorúak személyes adatait hirdetések megjelenítése céljából használja, a célzott marketing pedig nem irányulhat egyes személyekre olyan különleges adatkategóriák alapján, amelyek veszélyeztetett csoportok megcélzását teszik lehetővé.

A digitális szolgáltatásokat igénybe vevők és az őket képviselő szervezetek számára lehetővé tennék, hogy jogorvoslattal élhessenek, ha az online platform üzemeltetője nem teljesíti a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeit. Megtiltanák, hogy az online platformok „sötét megoldásokat” alkalmazva megtévesztéssel vagy manipulatív késztetéssel befolyásolják a felhasználók magatartását.

Az Európai Parlament képviselői előírnák, hogy az online óriásplatformok adjanak több választási lehetőséget, ajánlórendszereik legalább egyike ne profilalkotáson alapuljon.

Forrás: mmonline.hu

További híreink