Milliárdos is van Paks2 vezetésében
Kevés biztos dolgot tudni még a paksi bővítésről, pláne az annak középpontjában lévő állami cégről, a Hunatom Zrt-ről
Kevés biztos dolgot tudni még a paksi bővítésről, pláne az annak középpontjában lévő állami cégről, a Hunatom Zrt-ről.
A Telex hosszú anyagban járt utána, mit lehet tudni a Mátraérc Bányászati Zrt. átalakításával létrejött cégről, a várható tervekről és a Süli János, a bővítésért felelős tárca nélküli miniszter körüli konfliktusokról.
Fotó: Paks II Zrt.
A Hunatom a mai nevén tavaly márciusban alakult meg, egyelőre nem sokat tudni a cégről, a Telex háttérbeszélgetések alapján írta meg következtetéseit. A társaság célja a Paks 2 atomerőművel kapcsolatos hazai innovációk összefogása, illetve adott esetben az orosz nukleáris tudás továbbítása európai uniós megrendelők felé. Fő tevékenysége a „Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés”, de annyi megmaradt a korábbi cégből, hogy a további tevékenységek közt megtalálható a vasércbányászat is.
Érdekesség, hogy a cég székhelye a fővárosi Nagysándor József utca 4. Innen szervezte korábban Szőcs Géza kormánybiztosként a milánói világkiállítást, illetve a kezdetekkor ez a miniszterelnökségi iroda volt a takarékszövetkezetek átalakításának központja.
Harc a vezetésért
Állítólag a cég vezetése körül csetepaté volt, profilja szerint tartozhatna Süli Jánoshoz, de Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez is. Végül a cég felett Süli gyakorolja a tulajdonosi jogokat, de a vezetésben helyet kapott Palkovics egyik volt államtitkára, Weingartner Balázs is. A cég elnök-vezérigazgatója a kevésbé ismert Berki Ferenc, aki Delta Technologies Nyrt. egyik fő részvényese, milliárdos üzletember. Eddigi pályáján informatikai, távközlési és biztosításközvetítői cégeknél dolgozott, vagy ilyeneket tulajdonolt. A Delta is jól szerepel az állami közbeszerzéseken, Berki állítólag „száz százalékban Süli János embere”, felé teljesen elkötelezett, de mivel más politikai csoportokhoz nincsen köze, így ellen tud állni a máshonnan érkező „javaslatoknak”.
A cégben vezető továbbá Lonkai Gabriella, aki a volt New York-i főkonzul (Horváth Gábor) volt felesége, diplomata, illetve it-tag lett Fritz József ismert szekszárdi borász is, aki állítólag kifejezetten jóban van Áder János államfővel.
A Telex szerint a hivatalos tervek még nincsenek, sőt, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) sem adta még meg a létesítési engedélyt, de Pakson már tudni vélik, hogy nagyon komoly fejlesztéseket készítenek elő, valamifajta felsőoktatási központ és egy új, oktató-kutató reaktor is kerülhetne az atomerőmű közelébe.
Vagy Paksra, esetleg Dunaújvárosba, ahol a helyi egyetemen Süli János lett a kuratórium elnöke (a kuratóriumba bekerült Barna Zsolt, a Magyar Bankholding elnöke is).
Az atomerőmű-építéshez készülő infrastrukturális beruházások, Pécs-Pogány reptere, kalocsai munkásszállás előkészítése is zajlik. Süli János állítólag hisz abban, hogy a paksi terület a Paks 2 atomerőmű mellett is betölthet majd egyfajta hozzáadott értékkel bíró szerepet az európai nukleáris világban, így a magyar–francia kapcsolatokban és a nyugati, valamint az orosz nukleáris tudás összekötésében.
A lap még felemlegeti, hogy a Hunatomnak részben a francia Framatome-mal, részben a Dunaújvárosi Egyetemmel erős a kapcsolata. a Framatome a francia EDF, a világ egyik legnagyobb nukleáris cégének leányvállalata, valaha az amerikai Westinghouse technológiájával kezdett dolgozott, de immár jobban megismerkedne a Roszatommal is. A Hunatom mint az orosz technológiát használó, de uniós Magyarország szakcége ebben lehet partner.
Minek ide ellenség?
Ráadásul az egész bővítést körüllengik a Süli János körüli konfliktusok. A lap idézte az egyik forrást: „Ha ilyenek a barátaink, ellenségekre már nincs is szükségünk.”
A források szerint az OAH engedélyezési késlekedését fel lehet úgy fogni, mint Süli János alkalmatlanságát, de úgy is, mint a kormányzaton belüli ellenlobbit.
A Telex úgy fogalmaz: kaptak anonim tájékoztatásokat a bővítés körüli visszaélésekről. A vádak arról szóltak, hogy a paksi előkészítés során az állam duplán fizetett például a kalocsai laktanyáért, illetve mindenféle tanácsadói munkáért, mert előbb a PIP Nonprofit Kft. elnevezésű cég, majd az említett Hunatom is megvásárolt tanácsadói munkákat, illetve konkrétan a laktanyára is kétszer kért forrást Süli János.