Üzleti élet felsőfokon
2024. Május 29. Szerda, Magdolna

Nagy Márton: Jövőre újraindul a gazdasági növekedés

Jövőre újraindul a gazdasági növekedés: az idei 2,5 százalék után 2025-ben 4,1 százalékos bővülést várnak

Minden, amit a jövőről tudni érdemes című országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat első állomásán.

Nagy Márton Debrecenben hangsúlyozta, hogy a növekedéshez helyre kell állítani a fogyasztást, a beruházásokat, növelni kell a munkaerőpiaci aktivitást, javítani kell a hitelezést és az exportaktivitást.

A tárcavezető a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában vállalkozóknak tartott előadásában azt mondta, a magyar gazdaságnak lételeme, hogy a járműiparban sikerüljön az elektromos átállás.

Szavai szerint a gazdasági fejlődés helyreállításához szükséges öt feltétel közül négyet már „kipipálhatunk”, ott látszik az elmozdulás.

Elsőként a fogyasztás helyreállítását említette: a februári adatok szerint élénkült a kiskereskedelem, az élelmiszerfogyasztás, és 15 százalékos a növekedés a turizmusban, elsősorban a belföldi utazások terén.

Hasonlóan biztató a helyzet a beruházásoknál: eddig a fogyasztás csökkenése miatt lassultak a folyamatok, de már tapasztalható az élénkülés, a multinacionális vállalatok pedig befejezik a fejlesztéseket, így Debrecenben például jövőre megkezdődhet a termelés a BMW autógyárban és a CATL akkumulátorgyárban – sorolta.

Hozzátette: a munkaerőpiac is megmozdult, a 18-34 évesek körében és az időseknél is nőtt az aktivitás. Kell az új munkaerő, de alapvetően nem vendégmunkásokra, hanem magyar munkavállalókra van szükség, ezáltal az inaktivitás is tud csökkenni – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a jelenlegi 80 százalékos foglalkoztatási rátát 85 százalékra szeretnék növelni.

Szintén a „kipipálható” törekvések között említette Nagy Márton a hitelezés helyreállítását, ahol az állami programok mellett a piaci hitelezés is megindult.

Problémát lát ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter az exportaktivitás terén, ahol jelentős, nyolc százalékos visszaesés történt.

Azt mondta, „valami történt az európai járműpiacon, az elektromos autózásra való átállás lassul”.

Ismertetése szerint Kínában az elektromos autók aránya 33 százalék, az EU-ban 15 százalék, és a legnagyobb lassulás Németországban történt, ahol a Tesla gyárából 12 ezer ember kerül az utcára.

„A magyar gazdaságnak lételeme az elektromos autózás, hogy az átállás sikerüljön, lehetőleg gyorsan, és ne következzen be visszafordulás” – utalt az elektromos autó- és akkumulátorgyártásra.

Azt mondta, „Németország és Magyarország ugyanabban a cipőben van”, közös gazdasági érdekünk, hogy az elektromos átállás új lendületet kapjon, és a lassulás csak átmeneti legyen.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ennek érdekében egyszerre kell ösztönözni a három szereplőt: az államot, a gyártót, és a magánszemélyt, aki megveszi az elektromos autót.

Hangsúlyozta, hogy ehhez ki kell építeni az infrastruktúrát, Európában több százezer elektromos töltőállomásra van szükség. Megjegyezte: Kína képes volt egyszerre fejleszteni gyártást, hálózatot és töltőállomásokat, amiben Európa teljesen le van maradva.

„Európa mintha elfelejtett volna hálózatot építeni” – fogalmazott a miniszter, aki szerint hiányzik az európai elektromos autózási stratégia, Magyarország számára ez a legfontosabb gazdasági kérdés, aminek új lendületet adnak a magyar európai uniós elnökség idején.

A stratégia kialakításában hallgatni kell az autógyártókra, versenyezni kell a kínaiakkal, de kínai védővámot nem szabad bevezetni – szögezte le.

Nagy Márton előadásában részletesen kitért a vállalati hitelpiac helyzetére, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) segítő támogatási- és hitelkonstrukciókra is.

mti/dmd

Fotó: MTI/Mónus Márton

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

További híreink