Üzleti élet felsőfokon
2024. Április 20. Szombat, Konrád, Tivadar

Ősi betegség segíthet szerveink regenerálásában

Állatkísérletek tanúsága szerint az egészséges növekedés serkentésével képes csaknem megduplázni a máj méretét a leprát okozó baktérium.

A baktérium azért teszi ezt, hogy több megfertőzhető szövetre tegyen szert, képességét ugyanakkor felhasználhatja a tudomány a szervek regenerálására is – állítják a Edinburghi Egyetem kutatói.

A lepra az idegek, a bőr és a szemek megfertőzésével rokkantsághoz vezető betegséget okoz, épp ezért a történelem során mindig is kerülték a leprás betegeket – írja a BBC.

A betegséget Mycobacterium leprae azonban más, szokatlan tulajdonságokkal is rendelkezik, többek között azzal a képességgel, hogy

egyfajta testszövetet egy másikká alakítson át, ami lenyűgözi a tudósokat.

A kutatók egy olyan állatfajjal kezdtek kísérletezni, amely el tudja kapni a betegséget: tatuk májába fecskendezték a baktériumot, ahol az kontrolláltan változtatta meg a szervet, hogy saját céljaira átprogramozza. A Cell Reports Medicine-ben közzétett eredmények szerint a máj mérete nemcsak hogy megduplázódott, de továbbra is teljesen szabályosan működött.

A kutatók szerint a leprát okozó baktérium mintha visszafordította volna az idő kerekét: ismét fiatallá változtatta a máj sejtjeit, amelyek így újra gyorsabban tudnak szaporodni. A sejtek DNS-e olyan képet mutatott,mintha sokkal fiatalabb állathoz, akár magzathoz tartozna.

A folyamat pontos mechanizmusa egyelőre még nem ismert, de a remények szerint felhasználhatóvá válhat a transzplantációra váró emberek májának helyreállítására – vagy akár az öregedés által a szervezetben máshol okozott károk egy részének visszafordítására is.

„Az álmunk az, hogy ezt a bakteriális stratégiát használva, a baktériumok találékonyságának révén új gyógyszereket hozzunk létre a regenerációhoz és a javításhoz. Ha sikerül ezt elérnünk, akkor egy három havonta beadható injekcióval nyújtatunk kezelést” – mondta Anura Rambukkana professzor.

Egyelőre ugyanakkor még csak állatokon figyelték meg a mechanizmust: kérdéses, hogy embereken is működne-e.

Nyitókép: Ed Reschke/Getty Images

forrás infostart.hu

További híreink