Üzleti élet felsőfokon
2024. Április 23. Kedd, Béla

Rég nem látott gyerekbetegség lángolhat fel újra Magyarországon: már most rengeteg a fertőzött

A bárányhimlő (varicella) minden évben rengeteg megbetegedésért felelős Magyarországon.

Miután 2019-ben kötelező oltássá vált a bárányhimlő elleni vakcina kisbabák számára, jelentősen csökkent a diagnosztizált fertőzöttek száma. Ebben azonban nemcsak a védőoltás, hanem a koronavírus világjárvány megfékezése érdekében hozott intézkedések is szerepet játszhattak, így nem lehetett egyértelműen csak az oltásnak tulajdonítani a pozitív változás. Mostanra azonban rendelkezésre állnak friss éves adatok a 2022-es évről, illetve a 2023-as első feléről is, ezeket elemezte most a Pénzcentrum. Mivel a 2021-es évet követően már nem voltak jelentősebb korlátozások, a pandémia kezelhetőbb mederbe terelődött, a visszaesést már sokkal inkább tulajdoníthatjuk az oltásoknak.

A bárányhimlő (varicella) minden évben rengeteg megbetegedésért felelős Magyarországon. Ez egy igen fertőző betegség, melyet az alfa-herpeszvírusok alcsaládjába sorolt Varicella-zoster vírus (egyéb megnevezése: Humán herpeszvírus 8, HHV-8) okoz. Az esetek többségében a betegség gyermekkorban lezajlik, de felnőttek is elkaphatják a fertőzést – írja tájékoztatójában a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Legjellemzőbb tünete az igen viszkető bőrkiütés, mely pörkösödésig fertőzőképes. Az esetek jelentős részében spontán gyógyul, főként a gyermekek általában szövődménymentesen, probléma nélkül felépülnek a bárányhimlőből. Azonban az esetek 10 százalékában kialakulhatnak szövődmények, ráadásul a vírus viszont általában egy életre a szervezetben marad egyes idegdúcokban. Így a korábban bárányhimlőt okozó vírus legyengült immunrendszer esetén újra aktiválódhat, mely övsömört okozhat.

A bárányhimlő elleni védőoltással megelőzhetők a bárányhimlő fentebb részletezett súlyos szövődményei és a későbbi életszakaszban jelentkező övsömört is – írják. A bárányhimlő oltás kisbabák számára 2019-től kötelező, akárcsak például a TBC, a pneumococcus, kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő, illetve a diftéria, a tetanusz vagy szamárköhögés elleni védőoltások. Az oltás kötelezővé tételének már most felfedezhető a pozitív hatása a betegszámokban – viszont a pandémia megfékezése érdekében hozott korlátozások bezavarhatnak az összképbe. Mivel sok kisgyermek sokkal kevesebbet volt közösségben a 2020-as, 2021-es években, általános volt a fertőzések lehetőségének kerülése, a szociális távolságtartás, ez meglátszódik a bárányhimlő okozta megbetegedésekben is. Sőt, a pandémiának akár mostanáig lehet közvetett hatása, főként a társadalmi tudatosságban a fertőzések kerülésére.

Abban viszont biztosan közrejátszott a kötelező oltás is, hogy amíg 2013-tól 2019-ig átlagosan 33 ezer bárányhimlő okozta megbetegedés történt egy évben Magyarországon, 2020-ra az esetszámok 13 600-ra, 2021-ben 10 ezerre estek vissza. 2022-ben nagyobb emelkedés történt: 15 196 esetet regisztráltak, ez azonban még mindig csak 2019-es évi esetszámok felét tette ki az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának friss adatai szerint.

Sajnálatos módon a bárányhimlő átlagosan 1-1 halálesetért is felelős lehet évente, 2022-es adatok szerint két életet is követelt. Hasonlóképpen a tetanuszhoz, néhány eset minden évben előfordul, azonban a védőoltással legalább a kisgyermekek, ha el is kapják, nagyon jó eséllyel túlélik a fertőzést.

Már arról is van információnk, hogy 2023. 34. hetéig összesen 12 389 megbetegedés történt. 2022-ben ugyanebben az időszakban 11 097 diagnosztizált esetről számoltak be, vagyis az éves esetszámok 73 százalékát ebben az időszakban mérték. Bár van emelkedés, viszont a 2017-2021 éves mediánjától, azaz 18 164 esetszámtól ez még mindig elmarad az eddigi év. Feltehetően évi átlagban 15 ezer megbetegedésre fog beállni az esetszámok szintje az elkövetkező években, is innen fog fokozatos csökkenést mutatni, ahogy évről évre nő a gyerekek átoltottsága.

Ősszel indul a járvány

A bárányhimlő szezonalitását tekintve látható, hogy a júliustól szeptemberig szinte alig történik fertőzés, októbertől azonban megindul a járvány és március, április hónapokban regisztrálják a legtöbb fertőzöttet. A 2020-as év az előzőekhez hasonlóan indult, aztán áprilistól, miután nagyobb lezárások következtek, bezuhantak az esetszámok, és év vége felé sem indult olyan meredek emelkedés, mint szokott. A 2021-es évi görbén szintén látszanak a koronavírus járvány hullámainak és az ezek következtében meghozott intézkedések hatásai.

2022-ben azonban már nem volt digitális oktatás, kötelező zárvatartás, kijárási tilalom, stb., mégsem lángolt fel újra a bárányhimlő. Ennek sokféle oka lehet a járvány óta megnőtt egészségtudatosságtól kezdve, más domináns vírusok (mint most a skarlát) megjelenésén át, egészsen a kötelező védőoltás bevezetéséig. Bár még csak három évfolyam kapta meg kötelezően a bárányhimlő oltását, sok szülő a nagyobb testvért is beoltatja, miután a kicsi megkapta az oltási sorral, és mivel egyre szélesebb körben válik így ismertté, hogy elérhető a vakcina, még többen adatják be gyermeküknek. Így egyre nő azoknak a gyermekeknek a tábora, akik már védettek a bárányhimlő ellen, amely egyre hatékonyabban akadályozza majd a vírus járványszerű terjedését.

Azonban még hosszú évekbe telik majd, mire a varicella vírus úgy visszaszorul, mint a kötelező oltási sorban régóta szereplő rózsahímlő, szamárköhögés vagy Pneumococcus. A kötelező oltással a később kiújuló súlyosabb betegséget, vagy szövődményeket is el lehet majd kerülni a szakemberek szerint, ahogy ez a már régóta kötelezően adott vakcinák esetében is történt.

pénzcentrum.hu

További híreink