Rusvai Miklós: bármelyik nap felbukkanhat a madárinfluenza emberről emberre terjedő variánsa
Eddig nem volt megerősített emberről emberre történő átvitel
Negyvenmillió oltást vesz és oszt szét tizenöt tagállama között az Európai Unió a gyorsan terjedő madárinfluenza miatt. Eddig nem volt megerősített emberről emberre történő átvitel, de április óta három ember betegedett meg az Egyesült Államokban fertőzött szarvasmarhákkal való érintkezés után.
Az Európai Bizottság már közbeszerzési szerződést írt alá 665 ezer adag, az állatról emberre terjedő (zoonózisos) influenza elleni vakcina szállítására, amelynek keretében a részt vevő tagállamok hozzáférnek a madárinfluenza-járvány megelőzését szolgáló oltóanyagokhoz. A Seqirus elnevezésű oltóanyagot azoknak szánják, akiknél a legnagyobb a madárinfluenza-fertőzés kockázata, mint például a baromfifarmokon dolgozók és az állatorvosok. Az EU-ban jelenleg ez az egyetlen engedélyezett vakcina zoonózisos madárinfluenza ellen.
„Kissé élesedik a helyzet a madárinfluenza körül. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a madarak között rendszeresen előfordul ez a vírusfertőzés, és időnként magyar gazdáknak is nagy károkat okoz, ugyanakkor az idei év fejleménye volt, hogy az Egyesült Államokban tejelő tehenek is megfertőződtek, és a vírus úgy módosult, hogy már képes tehénről tehénre, tehát emlősről emlősre terjedni” – mondta Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádióban.
A szakértő hangsúlyozta, hogy ez újdonság a korábbiakhoz képest, ugyanis azelőtt csak arról lehetett tudni, hogy a vírus madarak közt terjed, és időről időre megfertőzött egy-egy emlőst is, többek között embereket, ami miatt halálesetek is előfordultak. Idén azért vált fokozottá a veszély, mert a tehenek közt terjedő influenzajárvány a helyi gazdákat is megfertőzte.
Rusvai Miklós leszögezte: nagy szerencse ebben a kellemetlen helyzetben, hogy az emberről emberre terjedő változat még nem alakult ki, de ez bármelyik napon, bármelyik órában bekövetkezhet.
„Ettől tartanak az egészségügyi és a járványtani szakemberek. Az oltóanyag egy előzetes védekezés, egy óvintézkedés arra az esetre, ha ilyen járvány felütné a fejét” – tette hozzá.
A virológus elmondta, teljes védettséget semmilyen vakcina nem képes adni, de a madárinfluenza elleni oltás 80 százalékos hatékonyságú, ami messze túlszárnyalja az elvárt minimális 60 százalékot. Vagyis ez azt jelenti, hogy 100 beoltott emberből jó eséllyel legfeljebb 20 betegszik meg, tehát jó védelmet jelent a majdani fertőzés ellen. Azt is hozzátette, hogy a H5N1 elleni vakcina ugyanolyan mRNS oltóanyag, mint amilyet a Covid-19 ellen fejlesztettek ki.
A víruskutató szerint ősszel szükség lehet más óvintézkedésekre is, azt azonban hozzátette, hogy pillanatnyilag még nem fenyeget járvány. A magyarországi éghajlati viszonyok között a nyár egy nyugalmi periódus, az oltóanyagot előállították és behozták az országba. Az, hogy mikor használják fel, minden államvezetés szuverén döntése, ahogy az egyéb védekező intézkedések is, mint a maszkviselés, korlátozások, amelyek szintén gátolják a vírus terjedését. Leszögezte: a már megszokott légzőszervi vírusok elleni védekezés fontos lesz az idén ősszel és télen is.
A madárinfluenza potenciális súlyosságával kapcsolatban a virológus elmondta, hogy egy kicsit talán súlyosabb lehet, mint a többi influenzajárvány, hiszen ezzel a variánssal ember még nem találkozott, a lakosság teljesen fogékony a kórokozó iránt.
A koronavírus legutóbbi változatánál, ami az előző szezonban gondot okozott, nagy valószínűséggel súlyosabb lenne egy H5N1 járvány, de messze nem annyira, mint a Covid-19 első két-három hulláma, amit 2021-2022-ben megtapasztalhattunk.
fotó: istock