Üzleti élet felsőfokon
2024. Június 23. Vasárnap, Zoltán

Szívinfarktus éjszaka: innen tudhatja, ha a változékony idő megviselte a szívét

Az időjárás változás, illetve a változékony időjárás hirtelen terheli meg a szervezetet.

Orvosi szempontból az időjárással szembeni érzékenység nem tekinthető betegségnek, hanem inkább a természetben zajló időjárási változások elviselésének hiányáról van szó. Az emberek nagy részénél mégis jelentkezik valamelyik tünet, így gyakori problémának számít.

Az időjárás változás, illetve a változékony időjárás hirtelen terheli a szervezetet. A szív-, és érrendszeri betegeknél jelentkezhet a mellkasi fájdalom, a reumás betegeknél a reumás panaszok fokozódhatnak. Hasi panaszok is jelentkezhetnek, görcskészség jelenhet meg. A megelőzés nagyon fontos, a séta, a rendszeres testmozgás, ha lehetséges a stressz elkerülése, pihenés és a vitamindús étrend.

A hőingás megviselheti a szívet

Az European Heart Journal című folyóiratban megjelent tanulmány több mint 27 000 szívinfarktusos beteget vizsgált 1987 és 2014 között. A kutatók összevetették megnézték, hogy a szívinfarktus napján milyen volt az időjárás.

Eszerint nemcsak a nyári meleg viselheti meg a szívet, hanem bármely évszak időjárása, ha magas a hőingás napközben. Egy 2018-as, több mint 30 000 betegén végzett vizsgálat kimutatta, hogy több szívroham fordult elő azokon a napokon, amikor a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklete közötti különbség nagyon nagy volt. A kutatók erre úgy jöttek rá, hogy a kórházi nyilvántartásokat összevetették az adott település időjárási adataival.

A szakemberek arra jutottak, hogy a szívroham kockázata körülbelül 5%-kal növekedett ha 5 C-fokot emelkedett a napi hőingás, illetve a 25 C-fokot meghaladó hőmérséklet-ingadozások idején is megnőtt a szívinfarktusos esetek száma.

Mi a különbség a szívroham és a szívinfarktus között?

Mivel sokan sajnos hajlamos összekeverni a különféle, szívvel kapcsolatos problémákat, célszerű tisztázni ezeket. A „szívinfarktus” és a „szívroham” ugyanazt jelenti, vagyis nyugodtan használhatjuk a két kifejezést szinonimakét – ellenben a hirtelen szívmegállás (szívhalál) elektromos zavarból eredendően jön létre, szívritmuszavarhoz köthető. Utóbbi esetben a szív váratlanul megáll, nem tud tovább vért juttatni az agyba és a tüdőbe, emiatt perceken belül beállhat a halál. Tehát: a szívinfarktus nem jelent hirtelen szívhalált, csak részletes elhalást!

5 legfontos tanács szívbetegeknek

A legfontosabb: ha valaki a társaságunkban rosszul lesz (elájul, nem reagál rázásra sem, jelét mutatja, hogy fáj a mellkasa), vizsgáljuk meg a légzését, és mielőbb hívjunk segítséget! Ha nem észleljük a mellkas emelkedését és süllyedését, lélegeztessük szájon át és alkalmazzunk mellkasi kompressziót (30 mellkasi nyomás, 2 levegő befúvás), míg a mentő meg nem érkezik, ezután a szakemberek folytatják a beteg lélegeztetését és szükségszerűen defibrillátorral történő újraélesztését.

1. Mindig igyon elegendő vizet!

Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen, mialatt és miután fizikai aktivitást végeztünk. Ez alatt akár olyan könnyű mozgásokat is érthetünk, mint kertészkedés, otthoni munkák vagy séta. Ha unalmasnak találjuk a tiszta vizet, facsarjunk bele valamilyen gyümölcsöt, de a túl sok koffeines ital és az alkohol különösen kerülendő! Az idősebbek sokszor nem érzik a szomjúságot, őket érdemes gyakrabban figyelmeztetni az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.

2. Védekezzen a Nap ellen

Naptejet nemcsak nyáron, a melegben kell használni, hanem mindig, amikor süt a nap. A káros UV-A és UV-B sugarak, bár kisebb mértékben, de a téli és az őszi időszakban is érik a bőrünket, így ilyenkor is gondoskodnunk kell a megfelelő védelemről. A bőrgyógyászok szerint az általános ajánlás, hogy napsütéskor minimum harminc-, de inkább ötvenfaktoros naptejet használjunk.

Nem csak a szívbetegeknek fontos a naptej-használat, mindenkinek ajánlatos. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözék is megóvhat a túlhevüléstől. Mindezzel együtt sem ajánlatos a legmelegebb órákat, vagyis 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.

3. Tartson szünetet

Még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet tartani a szívbetegeknek, amikor leülnek, akár lefekszenek, esetleg lezuhanyoznak és regenerálódnak egy kicsit. A nagy meleg ugyanis még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás.

4. Figyeljen ezekre a tünetekre

A szívbetegeknek és a környezetüknek is tisztában kell lenniük azokkal a jelekkel, amelyek a meleg miatti kimerültségre, vagy akár hőgutára utalnak. Az előbbire utaló tünetek a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet.

Ha ezeket tapasztaljuk, pihenjünk le, tegyünk magunkra hideg borogatást, kapcsoljuk be a ventillátort, vagy ha lehet, keressünk légkondicionált helyiséget. Hőguta esetén viszont – amelyre a gyors, gyenge pulzus és légvétel, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés utalhat – hívjunk mentőt!

5. Kérjen segítséget a szakorvostól

A hirtelen érkező meleg időjárás felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet! Vagyis akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológusát!

Kockázatosabb a szívroham éjszaka és hétvégéken?

Az amerikai Mayo Klinika kutatócsoportja arra tett kísérletet, hogy számszerűen kimutassa, mekkora az a kockázat, amire már több tanulmány is utalt: annak a páciensnek, akit éjjel vagy hétvégén visznek kórházba szíve kritikus állapota miatt, kevesebb a túlélési esélye, mint annak, aki munkanapon vagy nappal szorul sürgős segítségre.

A kutatók 48 korábbi tanulmányt elemeztek, amelyek európai országok és az Egyesült Államok összesen csaknem kétmillió betegének adatait dolgozták fel – olvasható a British Medical Journal című szaklap friss számában.

Az elemzésből az derül ki, hogy 5 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, ha éjjel vagy hétvégén került szívrohammal kórházba a beteg, mintha a hét „rendes” munkaóráiban szorult volna sürgős segítségre.

A tanulmány szerint Amerikában évente körülbelül egymillióan szenvednek szívrohamot, így közülük mintegy ötezerrel többen halhatnak meg a kórházba kerülés időpontja miatt.

A szívinfarktus legsúlyosabb formája a STEMI (az ST-szegmentum emelkedésével járó miokardiális infarktus), amelyről akkor beszélhetünk, ha a vérrög teljesen elzárja a koszorúeret.

A STEMI-infarktussal kórházba szállított páciensekről azt mutatta ki az elemzés, hogy nekik éjszaka és hétvégén átlagosan negyedórával többet kell várniuk az úgynevezett sürgősségi angioplasztikára, vagyis az ér ballonkatéteres tágítására, mely igen hatékony eljárás, de fontos, hogy a lehető leggyorsabban sor kerüljön rá.

A szívinfarktus 6 ártalmatlannak tűnő tünete, ami éjszaka is gyakori

  1. légszomj, zihálás, köhögés
  2. fokozott izzadékonyság
  3. duzzadt végtagok
  4. emésztési zavar
  5. fájdalom, feszülő érzés
  6. mellkasi fájdalom, nyomás, kényelmetlenség

forrás-egeszsegkalauz

fotó-istock

További híreink