Üzleti élet felsőfokon
2022. December 06. Kedd, Miklós

Úgy látszik, Brüsszel beleáll a magyar ügybe, sorsdöntő lesz a következő hét

Nagyon úgy tűnik, hogy a politikailag eddig engedékenyebbnek mutatkozó Európai Bizottságot sem sikerült egyelőre meggyőznie a magyar kormánynak arról, hogy az uniós források biztonságban vannak Magyarországon. Jövő héten döntést hoznak a magyar ügyben.

Tovább gyűri egymást az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány az ún. kondicionálási eljárás, azaz a jogállamisági mechanizmus miatt. Az EB elsősorban az uniós források körüli korrupció mértékét találja aggályosnak, emellett a média, az igazságszolgáltatás és a nem kormányzati szervek (NGO) függetlenségében is talál kivetnivalókat. Ezek miatt az EU jogállamisági mechanizmusa lehetővé teszi, hogy egy tagországnak járó támogatást felfüggesszenek. A jogállamisági eljárást az Európai Bizottság áprilisban indította meg Magyarország ellen – augusztusban volt egy fontos formális forduló, amikor a magyar fél levélben válaszolt az EU-s aggályokra. Beszédes volt, hogy a határidő lejárta napján küldte meg a válaszát a magyar kormány, miközben az idő sürget.

A legfontosabb a magyar költségvetés számára az lenne, hogy a covid miatt felállított helyreállítási alap pénzeihez hozzájusson, már csak a magyar tervet nem fogadta el az EB. Emellett párhuzamosan zajlanak a beszélgetések a következő 7 éves költségvetési ciklus pénzeiről is, de itt a források lehívását át lehetne ütemezni, ha csúszik is a megegyezés. A helyreállítási alapnál azonban év végéig meg kellene egyezni.

Egy nagy szám

Jelenleg 2500-3500 milliárd forintnyi forrás befagyasztása van terítéken. Ez még a magyar költségvetéshez képest is igen komoly összeg, ha fennmaradnak a jelenlegi gázárak, a rezsicsökkentés fenntartása lehet ekkora nagyságrendű teher a büdzsének. Hogy a jogállamisági ügyek miatt mekkora összeget fagyaszthatnak be, erre nincs sem szabály, sem pedig gyakorlat, hiszen az EB most juthat el ilyen súlyos szankcióig először.

Immár a magyar kormány sem próbálja meg átkeretezni a vitát, nyíltan beszélnek arról, hogy a korrupciós ügyek miatt kell komolyan vehető vállalásokat tenniük. Az első lépés egy, az EU-s forrásokkal kapcsolatos, korrupcióellenes hatóságot állítana fel a kormány, az előkészítők között azonban ott van – többek között – az a Rogán Antal propagandaminiszter is, akihez most a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is került. Ahogy arról korábban írtunk, a legnagyobb kérdés, hogy a kormány tudja-e bizonyítani, hogy nemcsak papíron akar megfelelni a brüsszeli elvárásoknak, hanem komoly politikai szándék is társul a lépések mellé.

Nem lesz elég, csak papíron megfelelni Brüsszelnek

Reuters most arról ír, hogy a Bizottságban is pontosan tudják, hogy az ördög a részletekben rejlik. Így vizsgálják majd meg a magyar vállalásokat, lépéseket. A gond az, hogy a magyar kormány bizalmi tőkéje az elmúlt években elpárolgott, a médiaszabályozás, a szexuális kisebbségek ellen hozott intézkedések, a migránsok kezelése és az akadémiai szabadság korlátozása miatt a Bizottság már nem fogja beérni ígéretekkel, igenis érdekli például, hogy milyen hatóságot állítana fel a korrupció üldözésére (a papíron független, valójában káderekkel feltöltött Médiahatóság intő példa a számukra).

Úgy tűnik a korrupció felszámolásába beleáll Ursula von der Leyen, bizottsági elnök is. „Ma mindannyian látjuk, hogy meg kell küzdenünk a demokráciáinkért. Minden egyes nap” – mondta ma az uniós törvényhozók előtt. „Bizottságom kötelessége és legnemesebb feladata a jogállamiság védelme”. Lengyelországra utalva azt mondta, ha valahol sérül az igazságszolgáltatás, azokat a tagállamokat vissza kell téríteni a helyes útra, a bíróságoknak függetlennek kell maradnia. Azt is kiemelte, hogy meg fogja akadályozni, hogy uniós források áramoljanak azokba az országokba, amelyek aláássák a liberális demokratikus alapelveket. Ez az üzenet elég egyértelműen Budapestnek szólt.

Egy fontos dátum

Szeptember 21-éig fog dönteni az EU a Magyarországnak járó források sorsáról.

Magyarország esetében a 2015-2019 közötti időszakban az uniós pénzek elköltésének közel 4 százalékánál tapasztalt szabálytalanságokat az EU korrupcióellenes hivatala, az OLAF. Ez messze a legmagasabb arány az EU 27 tagországa között.

Brüsszel szerint Magyarországon volt az egyik legmagasabb az egyszeri ajánlattétellel lefutatott tenderek aránya, ami rendszerszinten azt eredményezte, hogy a kiírt pályázati összegek felett, túlárazva kötöttek meg közbeszerzési szerződéseket. A valódi verseny és az elszámolthatóság hiánya felfele hajtja az árakat, a többlet pedig rendre a kormányközeli szereplők zsebében landol.

Fotó: MTI/AP

forrás – infostart.hu