Üzleti élet felsőfokon
2024. Március 03. Vasárnap, Kornélia

Vad számok: tavaly 3,2 milliárdos kárt okoztak Magyarországon

Ez egymilliárd forintos növekedést jelent a megelőző vadászati évhez képest.

Király István, az országos kamara Tolna Vármegyei Területi Szervezetének titkára, illetve a vadkár munkacsoport vezetője szerint a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd volt, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható. A megelőző vadászati évben (2020. március 1. – 2021. február 28.) ez az összeg 2,5 milliárd volt, a növekvésben nagy szerepet játszottak a megemelkedett terményárak – tudta meg a napi.hu.

A vadászati törvény felsorolja, mely fajok okozhatnak vadkárt

  • gímszarvas
  • dámszarvas
  • vaddisznó
  • őz
  • muflon
  • nyúl
  • fácán

A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. Az öt nagyvadból egy négyzetkilométernyi területre 6,5 egyed jut, ami nagyon sok és ez bizony már tud problémát okozni. Sőt, a vaddisznó- és szarvas-állomány jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik.

Ha megtörtént a baj, a magyar jogszabályok a következő eljárásrendet jelölik elő. A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül, írásban kell közölni az azért felelőssel. Ha a két fél, károsult és vadászatra jogosult meg tudnak egyezni, akkor viszonylag sima az ügy, az egyességben foglaltak kötik a feleket, így a vadászatra jogosultat a vadkár összegének megtérítése.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és annak mértékéről, a károsult az ingatlan helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását. A következő lépésben a jegyző szakértőt rendel ki és a kirendeléstől számított öt napon belül lefolytatják a kárfelmérési eljárást. Ha a felek még ekkor sem egyeznek, a jegyző megszünteti az eljárást, és jöhet a polgári per, ahol már a feleket terheli a maguk igazának bizonyítása.

Autós vadkárok esetében már nehezebb a helyzet, mert a Polgári törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy úgymond az „üzembentartók” felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.

Jellemzően a károsult gépjárművezetők a vadveszélyt jelző táblák meglétében bíznak, de a kártérítési kötelezettség a felróhatóság esetén áll fenn és a tábla hiánya önmagában ezt nem biztos, hogy kimeríti. A vadveszélyt jelző tábla ugyanis csak akkor indokolt, ha a vad megjelenésére az útszakaszon fokozottan kell számítani. A vadásztársaságnak ugyanakkor kötelezettsége jelezni a potenciális vadveszélyt és azt, hogy a vad fokozott megjelenésére lehet számítani. Ha van ilyen tábla, a sofőröktől a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség egyértelműen elvárható.

Király István tapasztalatai szerint ezen ügyeknek a megítélése nagyon bonyolult, a bíróság nincs könnyű helyzetben.

Nyitókép: Marcus Millo/Getty Images

forrás infostart.hu

További híreink