Üzleti élet felsőfokon
2024. Április 23. Kedd, Béla

Végre sikerült megfejteni a Covid-fertőzés után hónapokkal, évekkel később is fennálló egyik legrosszabb tünetet

A hosszú Covid a koronavírus-fertőzöttek 10-20 százalékát érinti.

A Covid utóhatásaitól még hónapokkal, évekkel később szenvedők körében gyakori az úgynevezett agyköd (brain fog), amely során gondolkodási, koncentrációs és memóriaproblémák léphetnek fel. Most úgy tűnik, sikerül rájönni arra, mi okozhatja.

A hosszú Covid a koronavírus-fertőzöttek 10-20 százalékát érinti. Azok, akik ettől szenvednek, a fertőzés után hónapokig vagy akár évekig is olyan tüneteket tapasztalhatnak, mint a fáradtság, a légzési nehézség, vagy a kognitív károsodás.

Ez utóbbival kapcsolatban az egyik legtöbbször emlegetett probléma az agyköd, amely során gondolkodási, koncentrációs és memóriaproblémák léphetnek fel. A brit Leicester Egyetem kutatói egy lépéssel közelebb kerültek a jelenség megértéséhez. A Nature Medicine című folyóiratban megjelent publikáció szerint két olyan fehérjét találtak, amelyek segítségével azonosítani lehet azokat, akiknél fennáll a kognitív problémák, például az agyköd kialakulásának kockázata.

A szakemberek összesen 1837 olyan személy vérvizsgálatának eredményeit használták fel, akik 2020. január 29-e és 2021. november 20-a között kerültek kórházba a koronavírus-fertőzés miatt. Ezeket az eredményeket összehasonlították az egészségügyi dolgozók és a betegek önbevalláson alapuló kognitív vizsgálatok eredményeivel. A kórházi kezelés után 6 és 12 hónappal végzett értékelések során olyan faktorokra összpontosítottak, mint a memória vagy a figyelem.

A vizsgálatok két potenciális biomarkert azonosítottak, amelyek az agyködhöz kapcsolhatók: a fibrinogén fehérjét és a D-dimert – ez egy fehérje fragmens. Mindkettő szintje megemelkedett a vérben. Érdekesség, hogy mindkét anyag részt vesz a vér alvadásában. Maxime Taquet, a tanulmány szerzője szerint mindez azt mutatja, hogy az agyködért a vérrögök lehetnek a felelősek.

„Elképzelhető, hogy a fibrinogén közvetlenül hat az agyra és annak ereire, míg a D-dimer a tüdőben kialakuló vérrögökhöz kapcsolódik. Az kognitív problémák oka pedig lehet például az oxigénhiány. A vizsgálat során azoknál az embereknél, akiknél magas volt a D-dimer szintje, nem csak az agyköd, hanem a légzési problémák kockázata is nagyobb volt” – emelte ki Taquet.

A kutatók abban bíznak, hogy mindez egyfelől segíthet megérteni a hosszú Covid tünetének kialakulását, másfelől pedig nemcsak gyógyítani, de megelőzni is lehet majd azt.

hvg.hu

További híreink