Üzleti élet felsőfokon
2024. Április 26. Péntek, Ervin

Félelem az ismeretlentől: kiüti-e a világot az omikron variáns?

A kezdeti sokk után az óvatos optimizmus jellemzi a befektetőket, sokan hisznek benne, hogy elkerülhető az újabb globális lezárás és ezzel a világgazdaság vészfékezése. Jelenleg mindenki a híreket lesi és reménykedik. Mindenki és minden bizonytalan – nagyjából így lehet összefoglalni, hogyan reagált a világ arra, hogy nemrég Dél-Afrikában felfedezték a koronavírus egy új mutációját, amely […]

A kezdeti sokk után az óvatos optimizmus jellemzi a befektetőket, sokan hisznek benne, hogy elkerülhető az újabb globális lezárás és ezzel a világgazdaság vészfékezése. Jelenleg mindenki a híreket lesi és reménykedik.

Mindenki és minden bizonytalan – nagyjából így lehet összefoglalni, hogyan reagált a világ arra, hogy nemrég Dél-Afrikában felfedezték a koronavírus egy új mutációját, amely az omikron névre hallgat.

Egyelőre ugyanis szinte semmit sem tudunk róla, csak annyit, hogy meglepően sok ponton mutálódott. Így többek közt arra a kérdésre sincs válasz, hogy az eddigi variánsokhoz képest mennyire fertőző, mennyire okoz súlyos tüneteket, vagy éppen mennyire hatékonyak ellene a jelenleg használatos oltóanyagok. A helyzetet természetesen a vakcinagyártók is figyelik, a Moderna például már közölte, hogy amennyiben szükség van rá, úgy a jövő év elejére képesek lennének előállítani egy új oltóanyagot, a Pfizer pedig egy hónapnyi fejlesztési időt mondott be.

A WHO szerint bár az új koronavírus-variáns komoly aggodalomra ad okot, hiszen az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy egy új Covid-változat nagyobb kockázatot jelent az újrafertőződésre, mint az eddig ismert vírusvariánsok, mégis arra kérte a szervezet a világ államait, hogy ne zárják le a határaikat. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor nem azért kéri ezt, mert félti a gazdaságokat. Szerintük a légi járatok betiltása elrettentheti a jövőben az országokat attól, hogy szankcióktól félve hírt adjanak az újabb esetleges variánsok felfedezéséről.

Ismét a lezárások kora jön?

Az országok mindenesetre óvatosak. Magyarország az EU más országaihoz hasonlóan közlekedési korlátozásokat vezetett be a dél-afrikai régióból érkezők számára. Mások még határozottabban léptek: Izrael két hétre lezárta a határokat, de keddtől Japán sem enged be külföldieket, Ausztrália pedig bejelentette, hogy egyelőre leállítja a határnyitási tervének következő lépését, mert a kormány úgy érzi, hogy több információt kell gyűjtenie az omikronról.

A gazdasági elemzők éppen attól félnek, hogy a repterek lezárása újra parkolópályára állítja a gazdaságokat, de legalábbis csökkenti az esélyeket arra, hogy a tavalyi lezárásokat követően a korábbi reményeknek megfelelően indulhasson újra a gazdaság.

Óvatos optimizmus

Bár a delta variáns is komoly fennakadásokat okozott világszerte, az utóbbi időszakban mégsem beszélhettünk gazdasági visszaesésről, mindenki azt számolgatja, hogy a nagy tavalyi visszaesés után mennyivel nőhet a gazdasága. Az, hogy a delta variáns nem okozott számottevő lezárásokat, leginkább annak volt köszönhető, hogy a világ fejlettebb részén már viszonylag nagy az átoltottság, és bár a vakcinák az adatok szerint némileg kevésbé védtek az akkor még újnak számító variáns ellen, azért tették a dolgukat, illetve a harmadik oltás is adott egy pluszvédelmet.

És éppen ez okozza most a bizonytalanságot: ahogy említettük, egyelőre nem tudni, hogy az oltások mennyire védenek az omikronnal szemben, ha pedig nem, akkor félő, hogy az újraindítással elleni küzdelmet felváltja ismét a koronavírus elleni küzdelem. A WHO mindenesetre bizakodó, állásfoglalásuk szerint „észszerű feltételezni”, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák védelmet nyújtanak a súlyos betegségekkel és a halállal szemben.

A legrosszabb forgatókönyv természetesen az lenne, ha az omikron variáns miatt újra le kellene zárni a gazdaságokat: hiszen az elszabaduló infláció és lassuló gazdaság minden gazdasági elemző rémálmát, a stagflációt hozná el.

A pesszimisták pedig felemlegetik azt is, hogy ha a járvány éppen a karácsonyi időszak előtt szabadulna el, az sok háztartás költési hajlandóságát befolyásolná, azaz éppen olyan időszakban kezdene el mindenki spórolni, ami sok kereskedő egyértelműen legnagyobb forgalmú időszaka, és ennek kiesése az egész éves eredményekre is komoly hatással lenne.

A Goldman Sachs már el is kezdett számolgatni, és négy lehetőséget vázoltak fel, köztük azt, ha a jövő év elején nagy fertőzési hullám jönne, akkor a globális gazdasági növekedés 2 százalékra lassulna negyedéves szinten, ami 2,5 százalékkal van a mostani előrejelzésük alatt. Igaz, 2022 egészére már 4,2 százalékos emelkedést mondanak, ami mindössze 0,4 százalékponttal maradna el a jelenlegi prognózistól. Ez is azt mutatja, hogy összességében a Goldman Sachs szerint egyelőre nincs ok a pánikra, mint írták, „ez a mutáció valószínűleg nem lesz rosszindulatúbb, mint a korábbiak, és hogy a meglévő vakcinák valószínűleg továbbra is hatékonyak lesznek a kórházi kezelések és halálesetek megelőzésében”.

Egyelőre nem vagyunk a stagfláció közelében, ám ha a következő időszak ismét a határok lezárásáról és ezáltal az ellátási láncok megakadásáról fog szólni, akkor félő, hogy eljutunk ide is. Ugyanakkor a kormányok világszerte – talán Kína kivételével – nem sietik el az általános lezárásokat, bíznak abban, hogy kisebb lépésekkel is meg tudnak küzdeni az új variáns ellen, ami segítheti azt, hogy közel se legyen akkor visszaesés, mint amit tavaly tapasztaltunk. Arról nem beszélve, hogy immár a lakosság és a cégek is jóval felkészültebbek, ha meg is lépik a lezárásokat, akkor az néhány érzékeny területtől eltérően, mint például az idegenforgalom, jóval rugalmasabb lesz az átállás, mint 2020-ban volt.

Már így is túlfeszítettük a húrt

Igaz, az gondot okozhat, hogy ha valóban kitör az újabb válság, akkor a monetáris politikának kevesebb mozgástere lenne: a tavalyi recesszió vége óta csak néhány központi bank szigorította a monetáris politikát – köztük a forint védelmében és az infláció elleni harc keretében a magyar –, így a fejlett világ legfontosabb irányadó mutatói továbbra is nulla körül mozognak, ami egyben azt is jelenti, hogy a jegybankoknak kicsi mozgástere lenne egy esetleges beavatkozásra, hogy olcsó hitellel árasszák el a világot, ezáltal pörgetve fel a gazdaságot. A piaci várakozások például máris azt mondják, hogy a Fed egy hónappal elcsúsztathatja a régóta várt kamatemelését, és június helyett csak júliusban lépi ezt meg.

Az eszközvásárlási programok, amikor a jegybankok felvásárolják a vállalati kötvényeket, így biztosítva forrást a működésükhöz, már egy ideje zajlanak és bár ezeket lehet folytatni, az utóbbi időszakban épp arról szóltak a híradások, hogy ezeket lassan befejeznék a jegybankok – azért nekik is véges tartalékaik vannak.

Az sem segítheti egy esetleges járvány elleni harcot, hogy a kormányok az utóbbi években elengedték a gyeplőt, azaz a korábbiaknál jóval nagyobb költségvetési hiányt engedtek meg maguknak, így a kormányok jellemzően már most is hatalmas adósságot görgetnek maguk előtt, kérdés, ezt meddig lehet növelni.

Magához térő tőzsde

Amikor pénteken egyre több aggasztó hír jelent meg az omikron variánsról, akkor a tőzsdék – és a várható gazdasági visszaesés miatt az olaj ára – nagy eséssel reagáltak. Ezt azonban már hétfőre korrigálták, az európai tőzsdék komoly emelkedéssel próbálták visszahozni a múlt hét végén összeszedett veszteségeket, az amerikai tőzsdék is optimistán nyitották a hetet, egyedül Ázsia borult vörösbe.

Ázsiával kapcsolatban vasárnap adott ki előrejelzést a Morgan Stanley, amely ugyancsak optimista volt, mondván a tavalyi járványhoz képest itt is jelentősen nőtt a lakosság átoltottsága, ami mindenképpen segítheti elkerülni a nagy gazdasági visszaesést. Éppen ezért leginkább rövid távú hatásokat tartanak valószínűnek, amelyek a jövő év első negyedévében fejtik ki hatásukat. Az idei utolsó negyedévre ennek megfelelően továbbra is 1,9 százalékos növekedést vár a térségben a Morgan Stanley.

Veszély azért van: a bank szerint India és az úgynevezett ASEAN-országok (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, benne többek közt Indonéziával, Malajziával és Szingapúrral) hajlamosak korai lezárásokra, ha hirtelen megnőnek az esetszámok, márpedig ha ez megtörténik, annak érezhető hatása lenne a szállítási láncokra, hiszen ezen ázsiai országokban sok nemzetközi vállalat működtet gyárakat. Az ellenpontot ebben az esetben Kína jelentheti, amely továbbra is zéró-Covid-politikát folytatja, azaz az ottani gyárak működésére kisebb hatással lehet az omikron.

Mindez persze a jövő zenéje, egyelőre csak egy dolog a biztos: a járványok korát éljük, és ez úgy tűnik, még jó ideig így is fog maradni.

Forrás: hvg.hu

Fotó: hvg.hu

További híreink